Hitelezői igénybejelentés felszámolási eljárásban: ráérünk-e a 40. napon postára adni?

Ekkor a Cégközlönyben közzéteszik a partner felszámolásának megindításáról szóló végzést, melyben sablonszerűen megtalálhatjuk, hogy mindazok, akik az adóssal szemben fennálló ismert követeléseiket a felszámolás során hitelezőként érvényesíteni kívánják, ismert követeléseiket e végzés közzétételétől számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak.

A kérdés: mit jelent pontosan a 40 napos határidő?

Felmerül a kérdés, hogy ezen 40 napos határidő azt jelenti-e, hogy a 40. napon elegendő a postán feladni a hitelezői igénybejelentést és megfizetni a nyilvántartásba vételi díjat?

Jogi oldalról beszélhetünk anyagi és eljárásjogi határidőkről, ehelyett azonban inkább azt a változást hangsúlyoznánk, ami ekörben a joggyakorlatban időközben bekövetkezett.

Határidő számítása a Ptk. alapján

A kiindulópont itt is a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, annak 8:3. § (1) bekezdése, mely szerint a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani. A (3) bekezdés ezt azzal egészíti ki, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

Tehát a végzés közzétételének napja, mint kezdőnap, a Ptk. 8:3. § (1) bekezdése szerint a határidőbe nem számít bele.

A régi és az új joggyakorlat

Miután tudjuk, hogy a végzés közzétételének napja a határidőbe nem számít bele, jön az igazi kérdés: elegendő-e csak a határidő utolsó napján postára adni hitelezői igénybejelentésünket, vagy annak a 40 napon belül meg is kell érkeznie a felszámolóhoz?

A joggyakorlat egészen 2018-ig úgy foglalt állást, hogy elég az utolsó napon postára adni a hitelezői igénybejelentést (eljárásjogi határidő).

Sajnos ezen a gyakorlaton a hitelezőknek kedvezőtlenül változtatott 2018-ban a Kúria, teljesen átfordítva a joggyakorlatot, amikor Gfv.VII.30.201/2018/4. számú határozatában (BH 2019.5.143) kimondta, hogy a hitelezői igénybejelentés a követelés, a hitelezőt megillető alanyi jog érvényesítését jelenti, az igénybejelentési határidő pedig – a jogintézmény természeténél fogva – anyagi jogi határidőnek minősül.

Következmények

A csődtörvény 6. § (3) bekezdése a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazni rendeli a polgári perrendtartás szabályait (amely megengedi a határidő utolsó napján feladni a postai küldeményt és ezzel a határidőt megtartottnak tekinti), ez a rendelkezés azonban a Kúria szerint csak az eljárási kérdésekre, tehát alapvetően a felszámolási eljárásnak a bíróság előtti szakaszára vonatkozik.

A hitelezői igénybejelentésnek ezért legkésőbb a 40 napos igénybejelentési határidő lejártáig meg kell érkeznie a felszámolóhoz. Tehát a határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta.

A felszámolónak a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell vennie, ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Nyilvántartásba vételi díj befizetése

Nemcsak a hitelezői igény bejelentésének, hanem a hozzá kapcsolódó nyilvántartásba vételi díj befizetésének is meg kell történnie a határidőn belül, azaz a díjnak meg kell érkeznie a gazdasági hivatal számlájára.

Ha a hitelező az utolsó napon, a végső benyújtási határidőt megelőzően benyújtja a fizetési megbízást, akkor a bank azt még a tárgynapon teljesíti. Ha erre esetlegesen a bank hibájából nem kerül sor, a felszámolási eljárásban ilyenkor is úgy kell tekinteni, hogy a hitelezővé válás egyik feltétele csak határidőn túl került teljesítésre.

A Kúria másik, Gfv.VII.30.468/2018. számú döntésében (BH 2019.6.177.) fentieket megerősíti azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a bank hibájából nem kerül sor a nyilvántartásba vételi díj határidőben történő befizetésére, a hitelező ilyen esetben a bankkal szemben kártérítési igénnyel léphet fel.

Összegzés

Mindenképpen javasoljuk, hogy egy egyszerűnek tűnő hitelezői igénybejelentéssel is forduljunk szakemberhez, mert rendkívül hátrányos pozícióba kerülhetünk, ha hitelezői igényünk csak 40 napon túl jelentkezik nyilvántartásba vételre. Ilyen esetben sajnos lényegesen kevesebb esély lesz hitelezői igényünk kifizetésére.

Készítette: dr. Kiss Csaba Attila

Felhasznált jogszabályok, döntések:

• BH 2019.5.143 – Kúria Gfv.VII.30.201/2018/4. számú határozata

• BH 2019.6.177 – Kúria Gfv.VII.30.468/2018. számú határozata

Cikk készítésének időpontja: 2021. május 6.